Kompromisszió

Kompromisszió

Kompromisszió

A választás felelőssége előbb utóbb utolér

2020. szeptember 16. - Szilvássy Rita

Kezdek egy egyszerű hasonlattal: amikor bemegyek a cipőboltba - vagy elektronikai szaküzletbe – kinek mi a gyengéje - akkor hatalmába kerít egy furcsa érzés: döntenem kell, választanom kell. Van sok gyönyörű modell, de nem lehet az enyém az összes! Választanom kell. Nekem már eszembe jutott az a (kizárólag elméleti) megoldása ennek a helyzetnek, hogy mi lenne, ha nem kellene választanom, hanem az összes cipőt hazavinném! Így a kérdés meg lenne oldva. A választást kikerültem. De valóban megoldódna a helyzet?A döntést magát ezzel valóban megúszom? Azt hiszem nem. Hiszen ugyanez a kérdés, ez a döntési helyzet jönne elő reggel, amikor ki kell választanom, hogy melyik cipőt vegyem fel az aznapi öltözékemhez. Itt már nem tudom megúszni a dolgot, 50 cipőt nem tudok felhúzni egyszerre... Tehát ugyanott vagyok, csak időben és térben egy kicsit eltoltam a választás gondterhes perceit. Tudom, hogy a két helyzet között van egy óriási különbség: amit nem veszek meg, azt a cipőt nem is választhatom ki otthon. Ez így van. De nem hiszem, hogy az életemben és a megjelenésemben az hozna minőségi változást, ha nem 5 pár cipő közül, hanem 50 pár közül válogatok.
 
A választás felelősségét lehet tologatni magunk előtt, lehet előle futni egy darabig, csak kérdés, hogy meddig érdemes. Nyilván ez az elméleti felvetés a sokkal fontosabb döntési helyzetekre vonatkozik, mint a cipővásárlás, de egy triviális példa mindig segít a helyzet lemodellezésében.

footwear-3363684_1920.jpg

(forrás:Pixabay.com)
 
Egészen más a szituáció, amikor megadjuk a kellő időt a döntés megszületéséhez, előkészítéséhez, megfontolásához. Ugyanannyit veszíthetünk mikor elhamarkodottan döntünk, mint amikor évekig tologatunk magunk előtt egy döntést. Hallottad már azt a sóhajt, hogy „miért nem tettem meg korábban?” Egy iskola elkezdése, egy leánykérés, stb. 
 
Miért történhet meg ez?

Önbizalomhiány, vagyis nem hiszem el magamról, hogy meg tudom csinálni? Vagy csak félek a következményektől? A döntés felelősségétől? Mikor döntök valahogy, akkor bizonyos szempontból kizárom a többi lehetőséget. Talán úgy érzem, hogy az egy kiválasztásával elveszítek sok másikat? De éppen így kell elindulni egy úton ahelyett, hogy egyhelyben toporognék...

Vagy a döntés következményeivel nem akarok szembe nézni? Mert ha eldöntök valamit, az újabb kérdéseket generál, és ezeknek úgy veszem elejét, hogy egyáltalán nem teszem meg még az első lépést sem... így megúszom a második, a harmadik lépéseket is...?
 
Döntéseink sokfélék. A sorrendet magunk állítjuk fel. És még jó, hogy vannak kevésbé fajsúlyos kérdések - lásd cipővásárlás... Ezek a helyzetek remek alkalmat nyújtanak kicsiben gyakorolni, játszani, figyelni a saját döntési mechanizmusunkat... Játékra fel!
 
 

Szilvássy Rita 

A bejegyzés trackback címe:

https://kompromisszio.blog.hu/api/trackback/id/tr5416201922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása