Nem tartom magam egy régi darabnak, lassan, de biztosan ballagok a negyven felé. Sőt, tanulmányaimat sem túl régen fejeztem be, két éve lett meg a második diplomám. Mégis, mikor olyan „fiatalokkal” beszélgetek, akik most készülnek továbbtanulni és elmondják, hogy milyen szakokon gondolkoznak, néha egészen elképedek: olyan, első hallásra érthetetlen kifejezéseket mondanak, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelentenek. Új szakterületek születtek. Akik pedig a régi, klasszikus irányokat választják, később ők is tapasztalják, hogy ilyen meg olyan kiegészítő képzések szükségesek a munkájuk végzéséhez.
A (tovább)tanulás világától elrugaszkodva, az élet szinte minden területén találkozunk ezzel a jelenséggel. Ma már nincsen olyan, hogy egyetlen terület kizárólagos ismerete. Ha a klasszikus irányokat nézzük: egy orvos, egy építész a számára szükséges alapismereteken kívül ennyi új, modern, kiegészítő terület tudója manapság! Van még egyáltalán olyan, hogy alapismeret? A tudományok fejlődésével minden egyes terület saját szakmai tudás anyaga is nő, nem is beszélve arról, hogy az egyes területek közötti határmezsgye egyre inkább összefonódik.
És még a cseresznyét is felteszem a habos torta tetejére: ott vannak azok az ismeretek, ugyan egy önálló területhez tartoznak, mégis szinte mindenhova kellenek. Kommunikációs tréningek, marketingismeretek nélkül ma már nincsen élet! Hiszen mindenki beszélget a másikkal, és a saját területén mindenki fel szeretne tűnni valahogy – csak hogy két, nagyon triviális példát említsek.
Tehát komplex világban élünk. Akármihez nyúlunk – egészségügyi kérdés, szakmai vita, vagy olyan egyszerű terület, mint például egészséges életmód, vagy fogyókúra – azonnal felmerül 2-3 extra kérdés. Ha pontos választ szeretnénk kapni valamire a mai világban, akkor ezt már nem lehet egyetlen nézőpontból eldönteni. Amennyi plusz információt hordoznak ezek a kérdések és válaszok, néha éppen annyi terhet is jelentenek. Van, hogy közelebb visznek minket a megoldáshoz, de ember legyen a talpán, aki állja a keresztkérdések sorát. Egy barátnőm mondta, hogy lakást újít fel és ki kell cserélni a nyílászárókat. Bemegy a boltba azzal a kéréssel, hogy „ablakot szeretnék venni”, és kap 10 olyan kérdést, mire nem tud válaszolni. Mert minden döntésünkhöz további kérdések csatlakoznak...
Az ismeretek hatalmas áradata túl nőtt rajtunk... Tehát problémáink komplexek. Akárcsak a döntéseinket befolyásoló érvrendszereink. Egy terület köré csoportosuló szakemberek szakmai csoportokba rendeződve próbálnak választ adni az érdeklődők kérdéseire.
Vajon lehetséges ez az emberi kapcsolatok világában is? Az emberi kapcsolatok szakterületén is?
Kapcsolatrendszereink, emberi nexusaink működtetése is olyan bonyolult lenne...? Kapaszkodót nyújthat az, hogy egy-egy nehéz kérdés, összetett probléma megválaszolásához gyakran több szakembert is érdemes meghallgatni.
Ennek megkönnyítésére hirdetjük meg immáron második alkalommal a konzultációs napjainkat a Kompromisszió csapatával. Februári programunk neve:
Komplex problémára komplex megoldás.
A tudományos fejlődés hatásai a kapcsolataink világára és az önfejlődés terén is jelen vannak. Ennek rengeteg előnye van. Ma sokkal könnyebb a személyiségünk nehézebb oldalain, a generációs terheinken változtatni, mint korábban. Nem is úgy mondom, hogy könnyebb, hanem inkább úgy, hogy ehhez sokkal több információ áll a rendelkezésünkre. Viszont a döntés itt sem könnyű: szeretnék megoldást találni egy problémámra – de kihez, milyen szakemberhez forduljak? Egyáltalán hogyan is lehet magát a problémát, a megoldandó nehézséget meghatározni? Saját tapasztalatból és szakmai munkámból tudom: nem mindig olyan egyszerű és egyértelmű a válasz.
Ezekhez a helyzetekhez nyújtunk segítséget a konzultációs alkalmakkal, hiszen három szakember hallgatja meg a kérdést és ad rá szakmailag helytálló választ. Az Érdeklődő pedig saját problémája, saját fejlődési irányának megfelelően választhat különböző csomagjaink közül, melyeket mi, a Kompromisszió csapatának szakemberei állítottunk össze.
Megoldásra fel!
Szilvássy Rita - mediátor